Gyakori hibák amelyek rontják a tolmácsolás minőségét

Egy tolmácsolás során, kifejezetten ha kínai ügyféllel dolgozunk nagyon fontos odafigyelni a tényszerűségre és a lényegre törekvésre. 

A városi legenda úgy tartja, hogy amikor Kádár elvtárs Pekingben járt azt mondta a fogadó bizottságának egy vicce után, hogy 

"akinek nem pék inge, az ne vegye magára!", amelyre a tolmács csak annyit mondott, hogy "Kádár elvtárs viccet mondott, kérem mindenki nevessen!" és mindenki nevetett. 

Nem tudjuk, hogy valóban így történt, vagy sem, de az bizonyos, hogy a hosszú történetek, a szóviccek nem működnek kínai nyelven. Ennek nyelvészeti és kulturális háttere van, amelybe most nem szeretnénk részletesen belemenni. 

A modern kínai nyelv, amelyet szokás köznyelvnek (putong hua) is említeni egy funkcionálisan deskriptív nyelv, tehát ha azt szeretnénk, hogy a tolmács sikeresen el tudja mondani amit szeretnénk közölni, akkor amennyiben lehetséges segítsük és  tartsuk be a kerek egész mondatokat és kerüljük az egy szavas tőmondatokat. További hiba, hogy gyakran a magyar ügyfél saját nyelvi ismereteiből indul ki és gyakran badarságokat mond mint például, hogy "csak LEGO-zza össze. Mondjad neki, hogy LEGO az minden nyelven úgy van!". Tekintve, hogy a modern kínai nyelv hangkészlete 414 szótagra korlátozódik, ezért nem rugalmas új, az ő nyelvétől eltérő más szótagok kiejtésére, mint például a magyar nyelv és ezért a saját már meglévő fonetikai elemeiből egy hasonló hangzású szót fog mondani, illetve amennyiben lehetséges még az adott dolog funkcióját is hozzáteszi, szóval még ha egy nemzetközi rövidítésről is van szó azt akkor sem úgy mondják Kínaiul. Jelen esetben így nézne ki a "LEGO" leírva és a fonetikus átírása (pinyin): 乐高积木 Lègāo jīmù. A tolmácsolást inkább bízzuk a szakemberekre.

Titoktartásból adódó hibák

Nehezebb témájú tolmácsolások előtt meg szoktuk kérdezni, hogy mi lesz a kínai tolmácsolás témája. A válasz sajnos az esetek 90%-ban az, hogy "ezt sajnos nem áll módunkban előre megosztani titoktartás miatt". Ezzel semmi probléma nincs, ilyen esetben előre kell találkozni és aláiratni egy titoktartási szerződést és beavatni a tolmácsot a tolmácsolás tartalmába. Ahogy fentebb is írtuk a kínai nyelv egy funkcionálisan deskriptív nyelv így a tolmácsnak muszáj tudnia, hogy az adott tárgy, eszköz, gép stb. mit csinál, mi a funkciója, hogy a tolmácsolás minősége garantált legyen. Sokszor a tolmácsot egy minden szakmához értő csodabogárnak tartják, ami sajnos nem igaz, így szükség van az előzetes információ megosztásához, hogy sikeres legyen a tolmácsolás.

A túl kedves ügyfél és a szónok

Több prezentáció és előadás alkalmával találkoztunk azzal a hibával amikor a magyar fél beszédének  megtartása során megfeledkezik arról a tényről, hogy közönsége nem beszél magyarul és egy tolmács az oldalán próbál kettő levegővétele között szerephez jutni és a munkáját végezni, de végül csak nem hagyja és folytatja. Ez nagyon kínos és kellemetlen a tolmácsra nézve, hiszen hiába jegyzetel és próbálja megjegyezni és még a fejében átfordítani kínai nyelvre az előadás tartalmát, szinte biztos, hogy út közben információk el fognak veszni. Ezért nagyon figyeljünk oda, hogy a tolmácsnak ne 10 percenként adjunk 1 percnyi időt, hogy elmondja amit idáig mondtunk. Azt javasoljuk, hogy az előadó próbálja struktúrálni beszédét és jól taglalt részekre bontani, megfelelő szünetekkel, hogy a kínai ügyfelek megérthessék.

A másik véglet az amikor kedves szeretne lenni a magyar fél és egy mondaton belül többször is megáll, hogy "akkor idáig mond". Sajnos a kínai nyelv máshogy működik, mint az európai nyelvek és például vannak a mondaton belül úgynevezett partikulák amelyek módosítják a mondat értelmét, ezek elhelyezkedhetnek a mondat elején, közepén és a végén is. A tolmácsnak fontos, hogy ne fél mondatokat halljon, hanem teljes mondatokat, hogy helyesen tudja tolmácsolni a mondat értelmét. Nem beszélve arról, hogy gyakran az igét még nem is mondta a beszélő, de elvárja, hogy fordítsák amit mond.

Konkrétumok

A kínai nyelv szűkös hangkészlete miatt a beszélő kénytelen többször megerősíteni különböző módokon, hogy mire is gondol. Ennek egyik fajtája az ige után kerülő tárgy. Ez első hangzásra nem tűnik fontosnak, de valójában ha azt szeretnénk, hogy a tolmácsolás sikeres legyen akkor nekünk saját anyanyelvünkön is pontosan kell fogalmaznunk, hogy mit is szeretnénk mondani. 

Érdemes tudni, hogy kínaiul az igék tárgyát ki kell mondani, tehát nem azt mondom, hogy "eszem", hanem "eszem ételt", nem azt mondom, hogy "iszom", hanem "iszom vizet". Sajnos ez egy nyelvészeti különbség amit el kell foganunk. Ezért (és amúgy is) pontosan kell fogalmaznunk! Erre gyakori példa, hogy a magyar fél tolmácsoláskor tőmondatokban beszél és olyanokat mond, mint például: "na akkor úgy", "szóval akkor csinálja", "majd küldje". És ezekre mind vissza fog kérdezni a kínai ügyfél, hogy "mi úgy?", "mit csináljak akkor?", "mit küldjek majd?". Ezek a körök mind megspórolhatóak amennyiben tisztán és érthetően közöljük mondanivalónkat.

Tudjuk mit akarunk mondani

Sajnos sokszor találkoztunk olyan helyzettel, amikor is a magyar fél nem tudta, hogy mit akar és saját mondanivalójában kerül ellentétbe, hiszen úgy érkezett a helyszínre, hogy maga sem tisztázta le szándékait. Nagyon fontos, hogy egy tárgyalásra felkészülten és tájékozottan érkezzünk!